|
Kategória: |
Rejtett akna az szja 78%-os szabálya 2012-ben
Hasonlítsuk össze a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29.§-a (1) bekezdésében szereplő 78%-os szabályt 2011-re és 2012-re vonatkozóan!
Hirdetés
2011-ben: „Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.”
2012-ben: „Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.”
A társadalombiztosítási járulék helyett értsd az utódját, a szohát (szociális hozzájárulási adó).
Valójában egyetlen kifejezést változtattak meg a hivatkozott törvényhelyen: „számolja el” helyett, „elszámolható” került a szövegbe. Mondhatnánk azt is, hogy ez nem egy lényeges változás, pedig az, mert hibás adófizetést eredményezhet. Mégpedig azért, mert ha nem számoltam el költségként például az ehot, pedig a részletszabályok ismeretében megtehettem volna, akkor sem élhetek a 78%-os jövedelem-meghatározással. Ha mégis megteszem, büntethető vagyok a hibás bevallásért, ill. adóhiányért, pedig ebben az esetben nincs kétszeres költségelszámolás.
A 78%-os szabály alkalmazása esetén, ennek a hányadnak a nagysága határozza meg azt, hogy szükséges-e az adóalap-kiegészítést alkalmazni, vagy nem. Természetesen, ha van a magánszemélynek más, az összevont adóalapba tartozó jövedelme is, akkor az éves várható jövedelem 2.424.000 forint feletti részére, annak arányában kell meghatározni a 27%-os adóalap-kiegészítést.
Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló- és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalap-kiegészítés a 2012. évi szabályok szerint.
Nem érinti a 78%-os szabály azokat a magánszemélyeket, akiknek
- nincs az összevont adóalapba tartozó jövedelmük, (csak osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelmet, stb. kaptak)
- a jövedelmük után a szoha vagy az eho megfizetésére nem a magánszemély kötelezett,
- az említett közterheket a jövedelmet juttató megtéríti számukra,
- lehetőségük van arra, hogy a szociális hozzájárulási adót vagy az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem megállapítása során költségként elszámolják, függetlenül attól, hogy ezt ténylegesen megtették-e, vagy nem,
- a 90%-os jövedelemhányadot alkalmazzák a személyi jövedelemadó elszámolása során.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény a kifizető fogalmára az adózás rendjéről szóló törvény megfogalmazását használja.
Ugyanakkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek:
a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az adóköteles pénztári kifizetéssel összefüggésben megállapítja és levonja az adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a magánszemély az őt terhelő egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóról benyújtandó bevallásában szerepelteti. Az önkéntes egészségpénztártól és önsegélyező pénztártól jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás tekintetében a magánszemély kötelezett az adóelőleg megfizetésére és ennek megfelelően a negyedévet követő hó 12-éig az egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról teljesített adóköteles kifizetést nem terheli adóelőleg. A magánszemély ebben az esetben az adót és az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóról szóló éves bevallásában állapítja meg.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelme. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3.§ (3) bekezdése szerint, a magánszemély az adóévben megszerzett, ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén, a teljes összeg után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg az összeg el nem éri az évi 450.000 forintos felső határt, a már megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho-s egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék összegével együtt. Felhívom a figyelmet, hogy az 1 millió forintos értékhatárt a bevétel összege alapján kell megállapítani. A fizetési kötelezettség megállapításánál tehát nem játszik szerepet a 78%-os szabály alkalmazása. Az eho alapja az adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem.
Kötelező 5000 forintos kamarai hozzájárulás
Múlt év végén az adótörvényeket módosító 2011. évi CLVI. törvényben elbújtatva jelent meg a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása.
Ennek lényege, hogy a Magyar Gazdasági Kamara évi 5000 forintos hozzájárulásért minden vállalkozásról nyilvántartást kíván vezetni.A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános lesz, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.
Tessék mondani minek?
Jelenleg is elérhetők minden vállalkozás adatai az interneten (egyéni vállalkozók nyilvántartása, cégjegyzék, sőt a nonprofit szervezetek is). Nem ismerik azt a szabályt, hogy a fiktív számlák elkerülése érdekében rendszeresen használjuk ezeket a közhiteles nyilvántartásokat? Ezen kívül az állami adóhatóság honlapján is megtekinthetők a vállalkozások adatai különböző szempontok szerint (tevékenysége, létszáma, adószáma, áfa-státusza, stb.).
Külön-külön az interneten elérhető szakmai nyilvántartásokban szerepelnek a könyvelők, könyvvizsgálók, adószakértők, ügyvédek, közjegyzők, - nem is sorolom tovább. Ezen szakmák képviselőinek nagy része kötelező jelleggel valamely Szakmai Kamara tagja, (például: Könyvvizsgálói Kamara, Ügyvédi Kamara, Orvosi Kamara, Gyógyszerész Kamara, Közjegyzői Kamara, stb.) ahol nem kevés tagdíjat fizetnek. (A kamaráknak csak a rövid nevét soroltam fel, és nem is az összeset.)
Miért kellene fizetni a kereskedelmi és iparkamarának is, a nyilvántartásért? Erre a nyilvántartásra azért sincs szükség, mert már annyi helyen nyilvántartanak bennünket, hogy még soha nem sikerült két egyforma számot publikálni a vállalkozásokról, - minél több helyen van adat, annál biztosabb, hogy nem egyeznek egymással, - és a vállalkozások jelenleg is megtalálhatók az interneten.
Külön érdekesség, hogy a törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya. Ennek oka, hogy ők az agrárkamarához tartoznak. Közel 400.000 vállalkozásról van szó. Nem teljesen érthető a törvényből, hogy az agrárkamaránál vezetnek-e nyilvántartást a mezőgazdasági vállalkozásokról.
A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül kötelesek kérni a területileg illetékes kamaránál a nyilvántartásba vételüket.
A már működő vállalkozások a törvénymódosítás hatálybalépését követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
A kamarai nyilvántartás az érintett vállalkozások alábbi adatait tartalmazza:
a) név;
b) székhely;
c) telephely(ek);
d) fióktelep(ek);
e) főtevékenység;
f) ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);
g) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás.
A könyvelők örülhetnek, lehet majd a kamarákhoz is módosításokat beküldeni az adminisztráció csökkentésének jegyében.
A törvénymódosítás értelmében a kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a fenti adatokat tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a területi gazdasági kamara részére papíralapon benyújtotta, és az 5.000 forint kamarai hozzájárulást megfizette.
Az adatlapot megtalálhatják a www.mkik.hu honlapon.
A későbbiekben lesz majd lehetőség elektronikus beküldésre is.
A további években a kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül.
Nyugdíjasként érdemes dolgozni?
Hát nem kifizetődő az biztos, de az aktív életkort meghosszabbítja a rendszeres életmódra ösztönző feladatellátás. Mivel pedig a segítő családtag státusza megszűnt, és a be nem jelentett módon a vállalkozásunknál tevékenykedő magánszemélyek után büntetés jár, be kell jelentenünk a nyugdíjasokat is. A munkaviszonyban álló nyugdíjasnak külön jogviszonykódja (3110) van. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek akkor biztosítottak (jogviszonykód: 3210 Nyugdíjas egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya), ha a megbízási díjuk eléri a minimálbér 30%-át (27.900 Ft/hó).
Az a személy, aki
- munkaviszonyban dolgozik,
- a szövetkezet tagja, és a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végez legalább a minimálbér 30%-át elérő összegű díjazásért,
és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, akkor baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A jogszabályok megváltozása miatt először azt kell tisztázni, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak 2012-től. Sokan leírták már ezt az interneten, ezért csak a lényegéről beszéljünk! Az átalakított ellátásban részesülők (korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás, szolgálati járandóság,) ettől az évtől már nem tekinthetők saját jogú nyugdíjasnak a járulékfizetés szempontjából sem. Kizárólag azok tartoznak ebbe a körbe, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint – beleértve az EU-s jogszabályok hasonló előírásait is – saját jogú nyugellátásban részesülnek, a nyugdíjkorhatárt elérték.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Amennyiben ez a feltétel teljesül, és a nyugdíjas szünetelteti a nyugdíjának folyósítását, a vállalkozó akkor is kiegészítő tevékenységűnek minősül.
A munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből 10% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni, természetesen a személyi jövedelemadón kívül. Ez összesen 30%-os levonásos közteher a nyugdíjas dolgozó számára, ha a bére nem haladja meg az adóalap-kiegészítés értékhatárát. Pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor vonnak le tőle, ha a nyugdíját szünetelteti (Tbj. 25.§). Munkaerő-piaci járulékot szintén nem kell levonni tőle (Tbj. 25/A.§).
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a jövedelmétől függetlenül. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot elsősorban egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. De az sem tilos, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére azt válassza, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizesse meg utána.
A nyugdíjas egyéni vállalkozó a jövedelméből 10% nyugdíjjárulékot fizet, természetesen a személyi jövedelemadón kívül. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, illetve átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem. Ha nem vesz fel jövedelmet, illetve az átalányadózónál nincs bevétel, akkor nyugdíjjáruléka sincs, de ha belegondolunk, évi 2.424.000 forintig ez olcsóbb, mint az osztalékjövedelem 30%-os közterhe.
A szociális hozzájárulási adónak nem alanya a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
Az egyszerűsített vállalkozói adózást alkalmazó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az Eva törvényben meghatározott eva-alap 10 százaléka után fizeti meg.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint). Többes jogviszony esetén, itt is csak az egyik jogviszonyban kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. Szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó az általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó mellett 10% nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.
Mindezekből megállapítható, hogy a saját jogú nyugdíjasnak nincs minimális járulékfizetési kötelezettsége. Azonban aki nem felel meg a saját jogú nyugdíjas fogalmának illetve a kiegészítő tevékenységűnek, arra ezek a szabályok nem vonatkoznak, hanem főfoglalkozásúként adózik.
Amikor azt látják, hogy a jövedelemből történő levonások ezekben a jogviszonyokban kedvezőbbek, akkor az is jusson eszükbe, hogy ezek mögött az emberek mögött már 20-30-40-50 éves járulékfizetés van.
Szja bevallás, kifizetői és munkáltatói igazolások
Az igazolások alapveő fontossággal bírnak a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során. Ezekből állapítható meg ugyanis a kapott jövedelem jogcíme, nagysága, az adóalap, a levont adó, adóelőleg összege. Az igazolásból meg kell tudni állapítani a magánszemélynek azt is, ha esetleg az adó, adóelőleg megfizetésére saját maga köteles. Igazolások szükségesek a költségtérítés összegének, valamint a kedvezmények, engedmények érvényesítéséhez is. Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk részletesen foglalkozik a kifizetői és munkáltatói feladatokkal és ismerteti a 2011. évről szóló szja-bevallás lehetséges módozatait is.
Így valljuk be az adót
Az egységes adókulcs alkalmazásával az adózók nagy része esetében a munkáltatók/kifizetők által év közben levont személyi jövedelemadó előleg és az adóév végén megállapított adó összege megegyezik. Az adót – fő szabályként – adóévenként továbbra is be kell vallania a magánszemélynek, és ezt a kötelezettségét továbbra is önadózással vagy munkáltatói elszámolás révén teljesítheti. Az önadózás keretében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített teljes adattartalmú, illetve csökkentett adattartalmú személyi jövedelemadó bevallás mellett, az Szja-tv. új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot az adókötelezettség teljesíthetőségének rendszerébe. Az adónyilatkozat az egyszerűsített bevalláshoz képest is jóval egyszerűbb, gyakorlatilag néhány sort tartalmaz. Olyan lehetőséget kínál a magánszemélynek, mellyel a legegyszerűbb módon teljesítheti a bevallási kötelezettségét.
A magánszemély tehát, a személyi jövedelemadó, ekho és különadó kötelezettségének a 2011. évi jövedelmeiről az önadózás keretében vagy az adóhatóság közreműködésével (1153E), vagy az eddig is alkalmazott adóbevallás (1153), illetve a csökkentett adattartalmú 1153M bevallás, vagy adónyilatkozat (1153ANY), vagy a munkáltató elszámolása (11M29) útján tehet eleget. Az országgyűlési képviselőknek, az alpolgármestereknek, az európai parlamenti képviselőknek a 2011. január 1. és május 13. között megszerzett különadó-köteles jövedelmeik után az adófizetési kötelezettséget a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig (2012. február 27., vagy május 21.) kell megállapítaniuk, és a 1153K nyomtatványon kell bevallaniuk, és az adót megfizetniük.
Az egyszerűsített adóbevallás jogintézménye már a negyedik születésnapját éli meg hamarosan. Az adóhatóság által készített ajánlat a kifizetői-munkáltatói adatszolgáltatásra épül, ezért kiemelt fontosságú az arra kötelezettek pontos, a jogszabályokban meghatározott előírások megtartásával történő adatszolgáltatása. Ezt az adatszolgáltatást a későbbiekben összefoglaljuk. A ’08-as bevallás magánszemélyeket érintő adatközlését is ide kell sorolni, mivel a ’08-as bevallásban szereplő, az egyes magánszemélyeket érintő adatszolgáltatás a jövedelemadatok esetében az egyszerűsített bevallás gerincét képezi. Természetesen ez azt is jelenti, hogy fontos szerepet kap a kifizetői (munkáltatói) igazolások pontos, megfelelő adattartalmú kiállítása. Az elmúlt évek tapasztalatai az igazolások esetében kedvezőek. Természetesen az egyszerűsített bevallási ajánlat adózók által történő javításának tapasztalatai még mindig azt mutatják, hogy a kifizetőknél előfordulnak apróbb hiányosságok.
Kifizetői és munkáltatói igazolások január-februárban
A kifizető, a munkáltató a kötelezettségeinek akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha tisztában van azzal, hogy mikor minősül kifizetőnek, mikor tekintendő munkáltatónak. A kifizető és munkáltató fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.
Az igazolások alapvető fontossággal bírnak a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során. Ezekből állapítható meg ugyanis a kapott jövedelem jogcíme (összevonás alá eső jövedelem vagy elkülönülten adózó jövedelem) nagysága, az adóalap, a levont adó, adóelőleg összege. Az igazolásból meg kell tudni állapítani a magánszemélynek azt is, ha esetleg az adó, adóelőleg megfizetésére saját maga köteles. Igazolások szükségesek a költségtérítés összegének, valamint a kedvezmények, engedmények érvényesítéséhez is. Ebben az évben is készültek minták néhány kiadandó igazolás tartalmáról. Ez elsősorban a kifizetők segítségét szolgálja, hiszen az igazolásminták minden, a jogszabályi előírás szerint szükséges elemet tartalmaznak. Ugyanakkor a munkáltatók is könnyebben használhatják a munkáltatói elszámolás során az igazolásokat akkor, amikor egységes, azonos adatsorrendben szerepelnek a kiadott igazolás adatai. Az igazolásminták alkalmazása természetesen nem kötelező, de az adattartalom miatt célszerű ezeket tanulmányozni.
1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása
A munkáltató 2011. január 31-ig, minden magánszemélynek (munkavállalójának) jövedelemigazolást köteles kiadni. (Az igazolás átvételét minden esetben igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az összevont igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő – jövedelmeket is. Ez csak akkor lehetséges, ha a magánszemély átadta az előző munkáltatójától kapott Adatlap 2011. elszámolást. Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
Munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, az Szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító, illetve a béren kívüli juttatást is igazolni kell, mert a munkavállalónak csak így lesz lehetősége arra, hogy a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően számoljon el a kötelezettségeivel az adóbevallásában.
Az igazolás átadása után kell a magánszemélynek nyilatkoznia arról, hogy kéri-e a munkáltató elszámolását. A magánszemélynek arról is nyilatkoznia kell, ha nem választja a munkáltatói elszámolás lehetőségét. Jó, ha az M30-as igazolást olyan időpontban kapja kézhez a magánszemély, hogy határidőben dönteni tudjon az előbbiekről. A 2011. évvel kapcsolatban 2012. január 31-ig kell a nyilatkozatát a magánszemélynek megtennie!
Transzferár-nyilvántartás 2012: egyszerűsítés és szigorítás
A 2012. január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet. Magyarországon 2003 óta kötelező a transzferár-nyilvántartás vezetése. A kötelezettség alapvetően azon cégek egymás közötti ügyleteire vonatkozik, amelyek csoportszinten legalább 50 főt foglalkoztatnak, és amelyek együttes nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege eléri az évi 10 millió eurót.
2012-től némi könnyebbséget jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben bizonyos ügyletekről már nem kell nyilvántartást készíteni. Így például ha az összevonható szolgáltatások együttes, áfa nélküli piaci értéke az adóévben legfeljebb 50 millió forint, vagy ha ingyenes pénzeszközátadásra kerül sor. Szintén nem kötelező a nyilvántartás, ha a csoporton kívülről beszerzett árut vagy szolgáltatást változatlan formában, felár nélkül adják csoporton belül tovább. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha a szolgáltatást nyújtó csoporttag főtevékenysége körében jár el.Csökkenhetnek a nagyobb cégek adminisztrációs terhei is. Ha rendelkeznek az adóhatóság által kiadott - egyébként igen költséges - előzetes ármegállapítási határozattal, akkor ennek érvényessége alatt nem kell nyilvántartást készíteniük az ebben foglalt ügyletekről. Továbbá, ha egy magyar cég külföldi telephellyel rendelkezik, nem kell transzferár-dokumentációt készítenie a telephellyel folytatott ügyleteiről, ha az abból származó jövedelme a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény folytán Magyarországon mentesül az adó alól. Ilyen esetben értelemszerűen társasági adóalap korrekcióra sem kerül sor. Különösen a multinacionális cégek esetén gyakori, hogy a dokumentációt csoportszinten készítik el, és a külföldi anyavállalat vagy csoporttag által elkészített nyilvántartást szeretnék felhasználni a magyar adóhatóság előtti eljárásban. Ha a dokumentáció megfelel a magyar követelményeknek, ennek nincs akadálya. Sőt, most már az angol, német, vagy francia nyelvű iratok hiteles magyar fordítását sem kérheti az adóhatóság. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a külföldi nyilvántartási követelmények sok esetben jóval egyszerűbbek a magyar formai és tartalmi előírásokhoz képest, a magyar adóhatóság nem tarthatja megfelelőnek a külföldi szabályok alapján elkészített dokumentációt. Ilyenkor az adózó súlyos bírságokra számíthat.Az előzőekkel ellentétben vannak olyan szabályok, melyek a szigorítás irányába mutatnak. Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet, a gyakorlatban mégis fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartást 2012-től már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell elkészíteni. Ha ugyanis egy vállalkozás vegyes szolgáltatásokat szabályoz valamely szerződésében, az adóhatóság ezeket külön ügyleteknek minősítheti, és külön nyilvántartást (esetleg összevont nyilvántartást) tarthat szükségesnek. Ilyenkor a mulasztási bírság összege jelentősen megnövekedhet, hiszen azt mindig nyilvántartásonként (ügyletenként) szabja ki az adóhatóság.
Jelentős szigorítások várhatók a jogkövetkezmények tekintetében is. A kisebb vállalkozások nagy része korábban nem tulajdonított komoly jelentőséget a csoporton belüli ügyletek dokumentálásának, az adóhatóság ellenőrzési irányelve azonban már tavaly előrevetítette, hogy nem csak a multinacionális vállalatoknak kell tartaniuk a vonatkozó adóhatósági vizsgálatoktól. 2012. január 1-től tovább nő a kockázat: többszöri mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adóhatóság, és ezt dokumentációnként kell érteni. Ha ugyanazon ügylet kapcsán állapít meg ismételt jogsértést az adóhivatal, akkor a korábban kiszabott bírság négyszeresét is kiróhatja. Megfelelő nyilvántartás hiányában a cégek nem csak mulasztási bírságra számíthatnak: ha a piaci ártól eltérő áron számláznak, az adóhatóság a társasági adóalapjukat is módosíthatja, és jelentős adóbírságot, késedelmi pótlékot állapíthat meg. A kapcsolt vállalkozásoknak nagyon oda kell tehát figyelniük 2012-ben arra, hogy valamennyi érintett ügyletet pontosan dokumentáljanak.
Jön az elvárt béremelés
A kormány két évig rendeletben határozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez
szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított két évig nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.Az Országgyűlés hétfőn 244 szavazattal, 86 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosítást, amelyet hat kormánypárti képviselő kezdeményezett. A jogszabályt az ellenzéki pártok nem támogatták.A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjed, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Ugyanakkor nem állapítható meg mulasztás a munkaügyi hatósági határozatában, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett dolgozók legalább kétharmadának bérét az elvárt mértékben megemelte.A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.Az előterjesztés célja az indoklás szerint, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete - az adóváltozások miatt - csökken az előző évihez képest.
A kormány két évig rendeletben határozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez
szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított két évig nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.Az Országgyűlés hétfőn 244 szavazattal, 86 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvénymódosítást, amelyet hat kormánypárti képviselő kezdeményezett. A jogszabályt az ellenzéki pártok nem támogatták.A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjed, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Ugyanakkor nem állapítható meg mulasztás a munkaügyi hatósági határozatában, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett dolgozók legalább kétharmadának bérét az elvárt mértékben megemelte.A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.Az előterjesztés célja az indoklás szerint, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete - az adóváltozások miatt - csökken az előző évihez képest.
A kormány részletesen szabályozza az egyszerűsített foglalkoztatás telefonon történő bejelentését, míg a nemzetgazdasági miniszter a fizetendő közteher bejelentési szabályait írja elő a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent rendeletekben.
A kormányrendelet szerint az egyszerűsített foglalkoztatást a 185-ös telefonszámon kell bejelenteni, ez az országon belül helyi tarifával hívható. Az ügyintéző elektronikus adatlapot tölt ki a bejelentés alapján, amit az adóhatóságnak továbbít. A kapott regisztrációs számot sms-ben is megkapja a bejelentő. A miniszteri rendelet előírja, hogy aki nem telefonon, hanem online jelenti be az egyszerűsített foglalkoztatást, az csak az adóhatóság elektronikus űrlapját használhatja erre a célra. A rendelet megadja a számlaszámokat, amelyekre a közterheket kell befizetni. Mindkét rendelet augusztus 1-én, az egyszerűsített foglalkoztatási törvénnyel együtt lépett hatályba. A munkaadók által korábban kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik, viszont a munkavállalóknak és a munkaadóknak is több ponton előnyösebb az új, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 fő között a 2 főt, 2-20 fő között a 4 főt, 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékát. Ha a munkaadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaidőkeret 20 százalékát meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni.
Az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat. A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadó fizeti, a munkavállalónak kifizetett bérnek az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról. A közterhet a következő hónap 12. napjáig kell átutalni az adóhivatalnak.
Az egyszerűsített módon foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja eredetileg az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege lett volna, de a végső változatba annál több lett. A napi 500 forintos köztehernél 1.370, míg a napi 1.000 forintos köztehernél 2.740 forint a nyugellátás alapja.
Az a munkaadó, amely 300 ezer forint, vagy attól több adótartozást halmozott fel, nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig, amíg a tartozását nem egyenlítette ki.
A munkáltató min: 86%-ban köteles téríteni a dolgozó vasúti, Hév, Volánbusz, elővárosi busz bérletének vagy jegyének árát, ha a munkahely és a lakóhely nem egy helyiségben van! Évente max.30.000 Ft a költségtérítés összege.
Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás
Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Ingatlan bérbeadás
